N�v jelent�se:

Samhain modern �r sz�, mely eredetileg t�bb nyelvben, nyelvj�r�sban is megtal�lhat�. O�che Shamhna (�r), Oidhche Shamhna (sk�t gael), Mee Hourney (manx) �s m�g sorolhatn�m, mind azt jelenti  Samhain �jszak�ja. November elseje, L� Shamhna (�r �s sk�t gael) n�ven nevezend�, jelent�se Samhain napja.

Napja: �szaki f�ltek�n okt�ber 31. naplement�t�l november 1 naplement�ig. D�li f�ltek�n �prilis 30. naplement�t�l m�jus 1. naplement�ig.

Eredete:

Samain vagy Samuin volt a neve a t�l kezdet�t jel�l� fesztiv�lnak a gall �rorsz�gban. M�r n�h�ny 10. sz�zadi �r irodalmi anyagban is megjelenik. Egyike a n�gy gall �vszakonk�nti �nnepnek: Samhain, Imbolc, Beltane �s Lughnasadh. Samhain �s Beltane egym�ssal ellent�tesen van az �v kerek�n, s a k�t legfontosabb �nnep. James George Frazer �rta Az arany�g c. k�nyv�ben, hogy ez a k�t �nnep ink�bb a p�sztoroknak, guly�soknak volt fontos, mivel ekkor vezett�k a magasabb legel�kre az �llatokat (illetve lejjebb).

Az �r mitol�gia eredetileg besz�lt hagyom�ny volt, de a t�rt�neteket kereszt�ny szerzetesek le�rt�k a k�z�pkorban, akik persze kereszt�ny form�t is adtak nekik. Az �r mitol�gia szerint, Samhain (mint Beltane) az az id�szak, mikor az „ajt�” a M�svil�gra el�gg� nyitott, hogy a t�nd�rek �s a holtak kommunik�lni tudjanak vel�nk, de m�g Beltane az �l�k fesztiv�lja, Samhain a holtak�. Fionn t�rt�neteiben le�rj�k, hogy a s�dhe (t�nd�r dombok vagy �tj�r�k T�nd�rorsz�gba) mindig nyitva vannak Samhain idej�n. Samhain az �rekn�l az �nnepl�s id�szaka is, iv�szat �s az �telek mindig k�zponti szerepet kaptak.

A Dindsenchas �s az Ann�la R�oghachta �ireann szerint, Samhain az �si �rorsz�gban Crom Cruach istennel �ll kapcsolatban. Tigernmas (Tighearnmhas) kir�lyr�l mondt�k, hogy minden �vben, Samhain idej�n felaj�nl�sokat tett Crom Cruach sz�m�ra; fel�ldozott egy els�sz�l�tt gyermeket �gy, hogy fej�t a k� istenszoborhoz v�gta. Azt mondj�k, hogy Tigernmas embereivel egy�tt Crom Cruach im�d�sa k�zben halt meg Samhain napj�n.

Sz�mos hely is kapcsol�dik Samhain �nnep�hez. Azt mondj�k, Oweynagat („macsk�k barlangja”) barlangj�b�l t�lvil�gi l�nyek j�nnek el�, minden Samhainkor. Hill of Ward (vagy Tlachta) Meath megy�ben Samhain gy�l�s �s �r�mt�zek helye, a legend�k arr�l is besz�lnek, hogy a druida (vagy istenn�) Tlachta itt halt meg, mikor h�rmas ikreknek adott �letet (akik er�szak ut�n fogantak).

Ronald Hutton szerint nem k�ts�g, hogy pog�ny megeml�kez�sek t�rt�ntek ezen a napon, de alig vagy nem tal�lunk le�r�st r�la. Az egyetlen referenci�ja a vall�sos r�tusoknak Geoffrey Keating-�, akinek munk�it megb�zhatatlannak tartj�k, �m azt �rja, hogy �rorsz�g druid�i gy�ltek �ssze Hills of Wardn�l Samhain �jszak�j�n, hogy egy szent t�zet rakjanak. Noha forr�sa ennek a kijelent�snek ismeretlen. Hutton azt mondja, hogy a vall�sos r�tusok az�rt nincsenek le�rva, mert sz�zadokkal a kereszt�nyes�t�s ut�n az �rok nem tudt�k mik is voltak.

M�gikus megfelel�sek

Szok�sok �s r�tusok: Ny�rv�gi –t�lk�sz�nt� r�tusok; tisztelg�s a holtak el�tt; j�sl�s; �nnepl�s; megeml�kez�s az elm�lt �vr�l; jelmezek, maszkok k�sz�t�se; t�kfarag�s; sepr�k�sz�t�s; tej �s m�z a t�nd�rn�p sz�m�ra.

Var�zslatok: Rossz szok�sok ellen; el�z�s; t�nd�rm�gia; j�sl�s; gyertyam�gia; asztr�l projekci�; el�z� �letek; v�delmi m�gia; bels� munka; akad�lyok el�z�se; �tkoz�s; inspir�ci�; szervitorok l�trehoz�sa; k�s�rtetekkel val� kapcsolatfelv�tel, szexm�gia, hal�l �s v�rm�gia.

F�st�l� �s olajok: Szant�lfa, �r�m, zs�lya, mirha, pacsuli, c�drus, fah�j, eukaliptusz, gy�mb�r, levendula, menta, narancs.

Eszk�z�k: Sepr�, �st, tarot k�rtya, inga, ouija t�bla, fekete �st vagy t�l megt�ltve fekete v�zzel vagy tint�val, fekete t�k�r.

�sv�nyok: Fekete obszidi�n, j�spis, �nix, f�stkvarc, lignit, karneol, sz�n, turmalin, t�rkiz, m�rv�ny, op�l, pirit, homokk�.

Sz�n: Fekete, narancs, lila, piros, arany, barna, s�rga.

Szimb�lum: Alma, �szi levelek, kukorica, denev�r, fekete macska, csontok, varjak, Hal�l, k�s�rtetek, t�lgyfalev�l, gr�n�talma, t�k, mad�rijeszt�, kasza, fogy� hold.

�tel-ital: Alma, almabor, h�s (f�leg sert�sh�s), forralt bor, magvak (az �jj�sz�let�st szimboliz�lva), gr�n�talma, t�k, t�kf�l�k, t�kmag, kukorica, krumpli, keny�r.

Istenek: Hekat�, Cerridwen, Cernnunos, Ozirisz, H�d�sz, Arawn/Gwyn ap Nudd, Anubisz, Loki, Dis, Crom Cruach, K�li, H�l, Perszephon�, Basztet, Al-Ilat, Caillech, Arianrhod. F�leg hal�l/t�lvil�g istenei.

N�v�nyek: Mandula, alma (�s r�szei), szez�mmag, bazsalikom, k�r�mvir�g, fah�j, fokhagyma, gy�mb�r, mandrag�ra, sz�zszorsz�p, �r�m (fekete �s feh�r), bog�ncs, feny�t�, t�kmag, rozmaring, ruta, zs�lya, napraforg� szirmok �s magok, t�rkony.

�llatok: Szarvas, macska, denev�r, bagoly, sak�l, elef�nt, kos, skorpi�, varj�, g�m, v�r�sbegy.

Fogalmak: M�gia, b�s�g, tud�s, �jszaka, hal�l, �jj�sz�let�s, siker, v�delem, nyugalom, �jrakezd�s, kezdetek, �s�k, visszat�r�s, v�ltoz�s.

Elem: V�z.

K�sz�ts az elhunytaknak �s �seidnek olt�rt, ahol �ldozati �telt hagysz �s gyerty�t gy�jtasz. K�sz�thetsz sepr�t �s fel is szentelheted. J�solhatsz. V�delmi talizm�nokat alkothatsz. S�ss �s f�zz a csal�dnak. K�sz�ts mad�rijeszt�t, hogy v�delmez�je legyen az otthonodnak.

Forr�sok:
http://en.wikipedia.org/wiki/Samhain